Hajdú Imre írásai

"Megkérlek téged, legyél tovább hű szívből igaz kísérőm..." Nincs egy szabad percem. Már évek óta robotolok, mint egy gép. Nem jut idő semmire. Csak a cég, csak a vállalkozás. Minden percem ki van számolva. Nincs magánéletem. Nem rakhatom le 8 óra után a munkát, mint más rendes ember. A szabadidőmben - ami nincs - is csak azon forog az agyam, hogy mit lehetne csinálni, hogy munkát tudjak adni a dolgozóimnak. Egyik telefon a másik után. Egyik e-mail a másik után. A feladatok egymás hegyén, hátán. Már listát készítek a nem elvégzett dolgaimról, hogy holnap - amikor kevesebb dolgom lesz, de nem lesz -, akkor gondolkodás nélkül tudjak haladni velük. Tárgyalás, tárgyalást követ, megbeszélés, megbeszélés után. Árajánlatok, szerződések, dokumentációk, munkalapok, teljesítési igazolások. Zúg a fejem és dolgozok. Beveszek egy fájdalomcsillapítót. Csinálom tovább, mert muszáj. Kell a pénz, kell a munka. Nem lehet megállni. Menni kell, mert aki leáll, az veszít. Bevallá...

Epilógus Zita és Tamás akkor reggel egymás karjaiban ébredtek. Azóta összeházasodtak, és egy kislányuk született. Mai napig boldogan élnek. Péter fizeti a gyerektartást, mert az apasági teszt kimutatta, hogy a kis Zitácska az övé. De barátsága megmaradt Tamásékkal. Viktor is megnősült, de semmit nem változott, továbbra is nőfaló. A házassága mellett sűrűn félre-félre lép, legtöbbet Pétert váltva, Zitát látogatja. A lány, aki olyan ártatlanul vetkőzött le a fiúk előtt, azóta egy Tv showban szerepel. Bájait, amit akkor még csak a három fiú, ma már az egész ország láthatja premier planban. A német csajok máig is szoros barátságot ápolnak a fiúkkal és persze egymással. Leszbik lettek. Meta-melleiket, egy plasztikai műtéttel, mega-mellekre cserélték. A kislány a nudistastrandról, azóta már beszél. Ő gimnazista lett, és a fiúbarátaival sokat jár nudizni. Természetesen csakis a málnaszedés kedvéért. Az anyuka, aki csúnyán összevágta a kezét a szamóca miatt, az eltelt pár ...

19:45, a lány fejfájósan ránézett az órára. A fiúk elmentek sörözni a Véndióba, neki nem volt kedve. Már egy fél órája maga volt a faházban, szöszmötölt és közben gondolkodott. Zita szép lány volt. Hosszú barna haja, szép arca, szép szemei, édes pisze orra és telt ajkai kívánni való menyecskévé tették. Mindehhez formás alak és jó mellek is társultak. Így a pasik akkor is beleszerettek, ha már csak ránéztek. Igazából, inkább csak akkor, ha csak ránéztek. Nem az eszéért szerették hódolói. Kedves lány volt. Talán készségesnek is lehetett őt nevezni. Készségesen beáldozta magát, ha egy fiút meg kellett vigasztalni szerelmi bánata miatt. Nem volt ő kurva, vagy legalább is nem tartotta magát annak, de sok fiú barátot számolhatott össze, többnyire testi kapcsolattal együtt. A lány tett, vett, pakolgatott, nem találta a helyét. A fiúk egyik, másik ruháját hajtogatta szépen össze. Majd Viktor mellényét rakta annak ágyára. Ahogy odatette, kiesett az egyik zsebéből egy összehajt...

Zita hamar ébredt. Egy szúnyog ébresztette. Általában amikor nem magától ébredt, nyűgös szokott lenni a reggele. Most azonban pozitív maradt. Örült a szúnyognak, mert gondolatra ébresztette, gondolatra, ami már rég motoszkált a fejében. Tamás 165 centi magas, de inkább alacsony srác volt. Göndör barna fürtjeit nem tudta rendesen semerre fésülni, így úgy hagyta, ahogy. A szemei barnán vigyorogtak ki pufók kis arca mögül. Az arca kerek volt, de nem volt ő túlsúlyos, csak erős csontozatúnak mondta magát. A maga 75 kilója volt a versenysúlya. Ő a másik két barátjával ellentétben, nem volt egy Adonisz. De becsületességével, kedvességével és tájékozottságával szerethetővé tudta tenni magát akármilyen társaságban. A kis faházat bezárták és mindenki biciklire pattant. Megint Zita vezette őket. A mai nap nem a Duna túlsó bal, hanem az innenső jobb partját választották. 20 perc tekerés után megérkeztek. Egy helyen a töltés tetején Zita leállt. - Leszállás fiúkák, ha meztelen c...

12:00 óra volt. Pont kész lett az ebéddel. Kaja után lemegyünk a dunai strandra, gondolkodott a lány, mielőtt elkiáltotta volna magát. -Ebéééd!!! Négyük közül Péter volt a legmagasabb. A vékony, de erős srác versenyszerűen úszott. A kopaszra borotvált úszófeje, fekete szemei, sas orra erőteljesen karakteressé tették tekintetét. Ebbe az arcélbe habarodtak bele általában a lányok. Ő meg élt ezzel a versenyelőnyével. Visszaélt. A hét elején is dobta aktuális barátnőjét, csupán csak azért, hogy lazábban jöhessen bulizni haverjaival. Emiatt csöppet sem érzett lelkiismeret furdalást. Rá egyébként se nagyon volt ez jellemző, inkább a gátlástalanság. Átértek a hídon és lekanyarodtak balra a szabadstrand irányába. Amikor megálltak, Péterből kitört a Tarzan. - Jé, itt lehet végre úszni! -kiáltotta hangosan. Elegem van a tekerésből. Pár arra járó furán nézve, a biciklisek felé fordult. De a barátai nem akadtak ki tőle, ez az exhibicionizmus már megszokott volt Pétertől. Letámas...

- Alszok még -gondolta magában a lány és átölelte a mellette lévő fiút. Ahogy így hozzábújt, eszébe ötlött az álma. - Hú de marhaságot álmodtam én?! -forgott a fejében a gondolat, és nem tudta elengedni, így kényszerből Viktort ölelte. Viktor magas, kisportolt testalkatú, szőke hajú, barna szemű, jóképű pasi volt. Buktak rá a csajok. Ha kukának születik, akkor is drótkefével kellett volna magáról levakarni a hódolóit. Ráadásnak az isten még ésszel és dumával is megdobta. A két pár tíz éve alatt, azonban kissé fejébe szállt a sok-sok sikerélmény folytán jött strigula. Ha egy csajt meg akart szerezni, mindig sikerült neki. A beképzeltsége már-már átcsapott néha bunkóságba. Viktor megdörzsölte a szemét és rápillantott a szoba közepén álló asztalra rakott órára. 7:30 volt. Csak 9-kor akartak kelni, volt még idő a lustálkodásra. Érezte Zita ölelését, és biztos volt benne, hogy a lány most is őt kívánja. Felé fordult, és a takaró alatt elkezdte simogatni az édes kis idomo...

A világon az események csak ismétlődnek, legfeljebb kicsit máshogy... Kicsit folytassuk tovább az agytekervényeink edzését. Ugráltassuk agyunk neuronjait ide-oda. Jelenleg a hatalom csak azt akarja tőlünk, hogy hol, mikor és mit csinálunk. Persze már részben kíváncsiak a gondolatainkra is. Ha belegondolunk, itt a nyakunkon a Google, ami már tud tömeges gondolkodásmódot elemezni. Ki ne tőle kérdezné: -Mit főzzek a férjemnek? -Kivel csal meg a feleségem? -Mikor született József Attila? És persze az örök kérdés, az anyós. -Van-e élet a halál után?! Innentől sajnos a jóöreg "ló" már lemaradt az információs versenyben, ma már a bitek urának kezében van a hatalom -ha még ezt látszólag nem is használja ki értünk, vagy pont ellenünk..., de mindenképp, ahogy neki tetszik-. Nem messze az idő, amikor már nem elégszenek meg csak elvenni az emberek, tömegek gondolatait. Az egyén gondolatit akarják majd. Ez a következő lépés az irányítók számára. Hogyan lehetne? Kedves ...

5:30-ra volt beállítva az óra. Amikor el kezdett csörögni, a lány pont az egyik oldaláról a másikra fordult, majd félálomban lenyomta az óra gombját és lassan kikászálódott az ágyából. Zita kinézett az ablakon és elkomorodott a tekintete. Csepergett az eső és a fák koronáit meg-megcibálta a szél. Ránézett a tegnap este összecsomagolt cuccaira -egy hátizsák, egy összetekert polifóm szivacs és egy kulacs, mellettük a ruhái- és nagyot sóhajtott, majd elkezdett öltözni. - Hm, ez nem jó, majd rátelefonálok Viktorra -gondolta öltözködés közben. Lehet, nem is megyünk. Kibontotta a hátizsákot és legfelülről azért kivette az esőkabátját, egy kapucnis narancssárga dzsekit. Amikor elkészült, telefonált. - Szia édes, esik az eső. - Igen? És mit kezdjek ezzel? Megbeszéltük a fiúkkal, hogy megyünk. Nem? - Akkor induljak? - Találkozunk 20 perc múlva Petiék előtt. Szia. Zita vállára kapta a hátizsákot, felkapta a szivacsot és a kulacsot, majd elindult le a biciklitárolóba. Amikor l...

A lelkünk a legdrágább és sokszor ingyen adjuk... Mindezidáig az előbbiek csak egyszerű empirikus megfigyelések voltak. Innentől az irányítók egyre éhesebbek lettek az információkra -Hannibal után szabadon, III. Richárd óta a pénzre is-. Azt azonban a tömeg nyomása miatt -Newton óta-, meg nem tudták elérni, hogy azok önként is odaadják azt nekik. Kis segítség volt az uralkodóosztály számára ismét a technika fejlődése és Bell úr. Ahogy Mr. Bell feltalálta a telefont, megszületett a lehallgatás is. Ezzel megint közelebb kerültünk valamihez, ami már a megfigyelt világ felé vezet. /Újkori anekdota: Rossz nyelvek szerint, a lehallgató készülék ősét Bell asszony szülte -a szomszéd szoba ikertelefonján keresztül hallgatta le férjének szeretőjével folytatott beszélgetését-. Nehéz szülés volt, főleg Bell úrnak. A lexikonok a hölgy nevét, merő rosszindulatból és az akkori sajtó hímsovinizmusa miatt, elhallgatták./ Ahogy a fejlődés óriás léptei segítették a hatalom képviselőit, ...

A megfigyelések mindig előrevitték a világot... A neandervölgyi ugyan lejött a fáról, azonban mégis sokszor vissza-vissza kellett neki másznia a lombok közé. Na nem azért, mert a törzsfejlődést vissza akarta volna fordítani, hanem inkább a technika akkori fejlettségi fokának és a mindennapi létfenntartás kényszerének nyomása miatt. Az akkori térfigyelő rendszerek ugyanis a szabad szemre és a tiszta fülre korlátozódtak. Így ha meg akarta figyelni mi történik körülötte, honnan várhat ellenséget, hol lelhet élelemre, vadászandó zsákmányra, akkor fára kellett másznia. /Őskori anekdota: Nea közösségi belátó munkát kapott a 12-es számú ősközösségben. Minden nap felhúzta magát leshelyére. Egy ilyen alkalommal, mamutot kiáltott volna..., de hogy már akkor sem volt a megfigyelés veszélytelen szakma, kiderült, hogy őt is megfigyelik. Hang nem jött ki a torkán, a szomszéd ágon leselkedő Szam -egy másik közösségi kukkoló-, egy kővel hajította halántékon. Nea az ütéstől elájulva l...