Szeresd a sárkányod!
Mindenki máshogy lát... Szél fújja át a piciny fejeket. Szaladva repülnek a sárkányuk után... A gyerekek magasba emelik tekintetüket, szemükkel követik a papírszörnyet. - Fussunk! - kiabálja önfeledten Pó. - Minek? Repül az magától is, csak nézni kell - lépdel utánuk megfontoltan Zi. - Le fog esni! - sír hangosan Em, és futás közben törölgeti könnyes szemeit. A nyári szél tréfálkozva röpteti az égen a sárkányt. Meg- megcsillan a mosoly a festett arcán. Kék szemei, zöld szája és piros orra, mókás figurát varázsol a gyerekek leselkedő szívébe. - Ne bőgj már! - kiált rá egyszerre mindkét fiú. Apa erősen fogja a mesés szörnyet. A nagy tekercs spárga egyre fogy. A hullámos farkú egyre messzebbről integet vissza a kis csapatra. - Apa! Elfogy a vezetéked, nem tud messzebb szállni - szólal meg az idősebb fiú. - Engedjük el! Szabadon... - lelkesedik Pó. - Elveszítjük, nem jön le hozzánk - szipog Em. Zi és apa összenéznek. A fiú futásnak indul a domboldal irányába, vissza a ...