Ff. gasztroblogger "barátság extrákkal" fűszerezett pljeskavicája (9.)

Ismét felvirradt egy új nap, amikor Simonnak gondolkodnia kellett, hogy miként kellene megtöltenie a bendőjét. Naná, hogy ingyen. Na ne féltsétek azért túl barátunkat, ő nem az a típus, aki túlgondolná magát. A mai gondolatai a legjobb barátnője körül forogtak, akivel a barátságuk némi extrákkal volt megtöltve, néha egy finom rántottával, máskor egy kissé mérges gombával, vagy egy-egy adag milánói makarónival.

Éhes Simon egy kis fűszeres pljeskavicával álmodik. Bloggerünk épp az egyik oldaláról a másikra fordult az ágyában, amikor megcsörrent a mobilja. - Na ennek az álomnak is annyi - gondolta, majd felvette a telefonját.
- Haver, kellene egy kis segítség.
- Ki vagy? Jenő?
- Ki lennék? Kiír tán?! A haverod Jenő, te tuskó.
Simon megvakarta a fejét, jobbra számított. 
- Mi kellene tesó?
- Az exedet szeretném meglátogatni, de addig valakinek le kellene foglalni az asszonyt. Te vagy a harmadik, akit hívok... Hova jutott a világ?! Már a jó nőket is ajánlgatni kell... 
Simon nem szólt semmit.
- Na, tudod, használhatod az extráit is, ahogy szoktad - ajánlgatta a feleségét Jenő. Összebújhatsz vele - mondta, és kis szünet után hozzátette -, a konyhában egy kis főzőcskézésre - 
és erre hangos, kaján nevetés hangja szűrődött át a túloldalról.
- Lehet most az a finom 
pljeskavica az extra, amit olyan jó csinál a Rita?
- Na ne lépd át a vörös vonalat haver!

- Te Rita, te mással is össze szoktál bújni, vagy csak velem?

- A konyhában csupán veled szívem... - mosolygott az asszony.
- De mi barátok vagyunk ugye?
- Naná, extrákkal. Neked a 
pljeskavicám lesz ma az extra, a haverod ezt rendelte be neked...

Hozzávalók:
Elöljáróban azt meg kell jegyeznünk, hogy egy csóró bloggertől nem elvárható, mint szívességi evőtől, a hozzávalók beszerzése is, így Rita hűtője és spájza volt a feltárási helye az alábbiaknak...
Negyed kiló darált marhahús, negyed kiló darált sertéshús, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál só, fél teáskanál frissen őrölt fekete bors, 1 teáskanál édes pirospaprika, fél teáskanál őrölt cayenne-bors, 1 darab tojás.

- Ha minden jól megy, ennyiből még Jenőnek is marad egy kis maradék? - kérdezte legjobb barátnőjétől a jó szívű Simonunk.
- Csak ha mi jó laktunk - nevetett Rita.

Elkészítés:
Egy nagy tálban Rita alaposan összekeverte a darált marha- és sertéshúst, a Sinom által finomra aprított vöröshagymával, átpasszírozott fokhagymával, sóval, borssal, édes pirospaprikával és cayenne-borssal. Tojást és petrezselymet is kevert hozzá. Összegyúrta a húsmasszát, amíg homogén nem lett. Ezután letakarta, és hagyták pihenni a hűtőben több mint egy órán át, hogy az ízek jól összeérjenek. 

Amíg a húsmassza hesszelt, Rita és Simon Jenőről beszélgettek.
- Te tudod, hogy a drága férjecském a te volt feleségeddel csalt engem?
- Sejtelmem sem volt - mondta Simon, közben arra gondolt, hogy nem is hazudik. - A most nem a múlt, ugye?
Rita nem értette a kérdést.
- Csináljuk inkább. Már én is éhes vagyok... 
Lépjük át azt a vörös vonalat.

P
ihentetés után megformázták a húsmasszából kb. másfél centi vastag húspogácsákat. A pljeskavica átmérőjét olyan 10-15 centi közöttire formázták. Egy serpenyőben közepes-lángon sütötték meg. Szépen minden oldalt átsütögettek. Majd Rita a szép aranybarna pogácsákat friss pitával, friss zöldségekkel és tejföllel tálalta a legjobb barátjának.

- És az extra? - kérdezte nagy kerek szemekkel barátnőjére nézve a bloggerünk.
- Ó szívem, tényleg, az ajvárod lemaradt...

Jó étvágyat hölgyeim és uraim!

Következő rész >>>


 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tartalomjegyzék

A tanácsadó II., A hányás (2.)

Apám bűne