90-60-90 (5.)

Ilona... mell-derék-csípő: 90-60-90 cm. Ő ennyiből állt. 56kg színtiszta szupernőből. Elégedett is volt magával, az egész életével. Egyedül egy dologgal nem...

Csengettek.
Ferenc már várta Ilonát, de mégis rettentő izgatott volt.
Ajtót nyitott.
A nő állt az ajtóban, és kérdőn nézett a nyomozóra.
-Kezét csókolom, tessék beljebb fáradni -mondta.
-Miért kellett idejönnöm? -kérdezte Ilona.
-Kész vagyok a nyomozással, és be szeretném mutatni az eredményeket.
-Akkor fáradjon beljebb -mondta ismételten a férfi, de már a kezével kissé segítve Ilonát, bevezette a nappalijába.
------

Ahogy ott állt a nő előtte, megsajnálta.
Nem tudta mit mondjon még neki, mivel vigasztalja.
-A tények azok makacs dolgok.
Elétette a fotókat, lerakta az asztalra a kazettát, és lesütött szemmel ennyit mondott még.
-Sajnálom, ezt én se gondoltam volna, hogy ez derül ki.
-Én... (Ilonának könnybe lábadt a szeme, kis szünetet tartott.) Szóhoz sem jutok. Mit mondhatnék? Ez most nekem sokkoló.
-Sejtettem -konstatálta szomorúan a férfi.
-Leülhetek egy csöppet?
A nőn látszott, hogy elfehéredik, talán meg is szédült picit.
Ferenc lakása most sem volt tisztább, mint lenni szokott, a székekről ugyan eltűntek a koszos ruhaneműk, és valamikor Ilona érkezése előtt egy villám sepregetést is tartott, de csak „ahol a papok járnak” módon. Így nem is nagyon akarta hellyel kínálni a nőt, de amikor az kérte, az egyik legtisztább székre mutatott.
-Foglaljon helyet Ilona.

A nő ismét hibátlan külsővel, de mégis kissé lazább öltözékben jelent meg a nyomozónál.
... a kis göndör fürtjei most egy picit még szembetűnőbbek voltak, mint az eddigi találkozásaikkor. A sötét színű szemei, szemceruzával voltak kihúzva, és hatalmas spirálozott szempilláival, mint egy macskalány nézett Ferencre. Ahogy a sziluettjét megvilágította a szobába beszűrődő napsugár, a férfi előtt kirajzolódott Ilona formás alakja. Kényelmes kis saru volt a lábán; csípőjére feszülő világoskék farmert viselt, fekete övvel; felette a fűzős top alól formásan ívelt has, édes kis köldökkel kukucskált ki; mellei elrejtve, de mégis büszkén bújtak meg a fekete top felső részében; balkezére tekert barnás-feketés karlánc, és egy nagy arany pecsétgyűrű, fehér lakkozott körmök egészítették ki a képet.

-Kérhetek valami töményt? -kérdezte Ilona.
Ferenc a bárszekrényéből elővett egy félig megkezdett Jagermaisteres üveget, két kis poharat rakott az asztalra, és a nőnek, valamint magának is öntött.
Mindketten egy szó nélkül felhajtották az italukat.
Ferenc ismét megtöltötte a poharakat.
Ismét felhajtották.
...és ismét.
------

A nő és a férfi ruhái a nappalitól a hálóig, szanaszét hevertek a földön. A hálószoba ajtó is nyitva maradt, már nem volt idejük becsukni sem.
A franciaággyal szemben lévő tükör, a két test egymásba fonódott szerelmeskedésében gyönyörködhetett. Főleg Ilonáéba. Ritka látvány volt ez számára. Eddig csak a második hang csúnya, kövér, alkalmi szerzeményeit nézhette.

-Ne szórakozz, rakjuk már be neki, mit húzod itt az időt -szólt a második hang.
-Te egy bunkó vagy, be vagy rúgva. Én szerelmes vagyok, mondtam már! Most még csak az előjátéknál tartok. Had simogathassam picit a melleit. Ilyen nő még életemben nem volt az ágyamban -válaszolt az első hang.
-Adjunk neki, hadd tudja meg, hogy milyen az, ha nem az a köcsög férje nyomja be a cuncimókusába.
-Komolyan! Hagyj már koncentrálni, most a fenekét fogdosom, és közben miattad nincs rendes merevedésem.
-Haha, neked az soha nem is volt -röhögött magában a második hang.
A két test vadul gyűrkölészte egymást. A nő hevesen visszanyúlt, és rámarkolt Ferenc férfiékére, és megszorította. Majd a másik kezével belekarmolt a fenekébe, végig szántva azt, négy mély körömnyomot hagyva annak hátsóján.
-Te ez egy vadmacska! Lesz velünk valami? A végén még itt elmész, mielőtt bejutottunk volna a muffjába!
-Áúúú -kiáltott fel halkan az első hang a fájdalomtól. Hú ez mostmár nem játék, itt mese nincs -és egy mozdulattal Ilona fölé került.
A nő nedves barlangocskája kívánkozva várta Ferencet. A férfi bebújt Ilona szétterpesztett hosszú combjai közé, és finoman behelyezte férfiasságát. A csábítás kígyója, a nő combjainak tövén tárulkozó édenkertben lakmározott.
Hangos lihegéssel, ütemesen együtt mozogtak, míg mindketten jól nem laktak.
------

A férfi és a nő, egymás mellett hanyatt feküdtek. A szexcsatában megfáradtan, -üveges tekintettel- nézték a plafont, és tátott szájjal engedték magukba az életadó levegőt.
-Azt soha nem gondoltam volna, hogy az István egy pasival csal majd meg -mondta szomorúan Ilona. Én egy nőről tudtam, azért kértelek fel nyomozni.
-Előbb én is a nővel kezdtem. De az rögtön kiderült, hogy az egy ártatlan barátság a férjed és a nő között. Egyszer véletlenül jöttem rá, hogy az Istvánnak pasija is van.
-De ez lehetetlen. Én ezzel nem tudok küzdeni. Szerinted csak alibiből vett el engem? -kérdezte Ilona, és sírva Ferenc mellkasára borult. -Hányszor játszotta el nekem, hogy barátnője van… És azok mind pasik lehettek?
-Anyám!
------

Ilona kilépett a bombanők tudatlanságából. Nem volt már célszalag. A férjéért folytatott versenyt végleg elveszítette.
Már sokadszor.
De legalább most már tudott is róla.
Innentől csak egy valamin gondolkodott a piciny agyával.
Miért kellett akkor neki annyiszor bizonyítania, újra és újra?

vége.